J. W. Cassandra:

A Tigris tánca

"A Tigris tánca" az első, "Öntudatra ébredt Örökkévalóság" című kötetem "A Teremtés tűzvihara" című ciklusának ötödik verse. A Tigris itt az egyik teremtőerő, avagy a teremtés egyik mitikus lénye a három közül, amelyeket a ciklus nyitóversében, "A Lét varázslatá"-ban említettem meg. Az első két versszak leírja és jellemzi a Tigrist, a harmadikban megjelenik ellenfele, akit "ellen"-ként írtam a verssor végén: a Sárkány, a másik teremtőerő. Kettejük vad tánca betölti az egész kozmoszt, "lángfolyam-orkán", amely vad táncban tombol a Teremtés árján, lendülete mindent magával sodor. A vad tánc ugyanakkor teremtő tánc is.

Szimbolikus vers, kik-ki maga kell, hogy megfejtse, mit jelent számára a "csíkos bunda" mint "örvények tánca", a "sárga villám" és a többi szimbólum. Az egész vers a hármas teremtőerők közül kettőt ábrázol, azaz kiragadja a duálisat, amelyek tánca a teremtés maga.

Finoman mozdul, sárga tüze villan,
Kecses erő árad táncából,
Ha bevillan álmaidban.
Csíkos bundája örvények vad tánca,

Izmain átfut a tűz, fölugrik, elkap,
Karma föltépi gyönge torkodat.
Míg nem zavarja táncát az ellen,
Bundája csíkja kecsesen rezzen.

Torkán áttör a mennydörgés,
Négy lába lendül: Sárkány vad
ŰTáncával ellenébe lendül.

Puha szökkenés csíkja sárga villám –
Tigris és Sárkány lángfolyam-orkán;
Vad táncban tombol Teremtés árján…

2010. 07. 15., J. W. Cassandra

Minden jog fenntartva. ©