J. W. Cassandra:

Por a porhoz

A "Por a porhoz" című versem kísérteties, egyúttal ösztönző elmélkedés a halandóságról és az isteni igazságosságról. A vers archaikus, bibliai kádenciát, ritmust alkalmazva tárja föl a "megvetett senki" és az önmagát felemésztő hatalom közötti konfrontációt. A vers végső számvetés, ahol minden átok visszatalál az eredetéhez, és minden lélek visszatér a föld porához, az örök csendbe.

Míg a "Holdsugárösvény-misztérium" ciklus röpke bepillantást nyújt az ezüstfátyollal lepett mágikus birodalomba, a "Por a porhoz" annak komor antitéziseként jelenik meg. Ez a végső leszámolás hangja azok számára, akik lekéstek az ösvényről – hátborzongató emlékeztető a sors örök körforgására és az elkerülhetetlen visszatérésre a föld porához.

A "Por a porhoz" című vers azonban nem része a "Holdsugárösvény-misztérium" ciklusnak.

Én, a megvetett senki
Merem fejem a porból
fölemelni.
Por beszél porhoz,
Por száll vissza porhoz –

Szavam erőtlen, elfúl,
Mégis reád visszahull
mint átoksúly.
Por beszél porhoz,
Por száll vissza porhoz –

Válaszod kígyó nyelve,
Mérge mégsem mar engem:
magadba marsz.
Por beszélt porhoz,
Por száll vissza porhoz –

Minden egy, mint az örök.
Megjártad immár minden
átok-köröd.
Por beszélt porhoz,
Por száll vissza porhoz –

2026. 02. 16., J. W. Cassandra

Minden jog fenntartva. ©